It's so
random Show!

Zenemánia

 

Néha tejesen kiakadok. Tudjátok, mint például amikor anyud veszekszik veled, és majdhogynem sírás határán vagy, de nem adod meg neki azt az örömöt, hogy lássa rajtad, hogy igenis volt rád hatással. Vagy amikor a pasid felhiv és összevesztek, de ott is mindent magadba folytasz, csak hogy vége legyen a veszekedésnek. Vagy elég néha egy-egy rossz jegy a suliban, egy-két rossz beszólás a barátoktól. És amikor már teli vagy a rossz érzelmekkel és már ki kellene adnod, akkor kiakadsz.
Néhány ember beül a sarokba, néhányan elmennek bulizni, akad olyan is, aki veszekedést generál, csapkod, vergődik, vagy fura hangokat hallat( Komolyan, van ilyen ismerősöm, olyan akár egy démon, néha ilyesztő tud lenni) és van aki zenét hallgat.
Én is ilyen vagyok. Elvonulok a szobámba, berakok valami pörgős zenét, felveszem a fülest, és órákon át azt hallgatom. Mig megy a zene, lenyugszok. És ezért szeretem annyira. Egyszerüen elfelejtek minden rosszat, ami azelőtt történt.
Sokak szerint függök a zenétől. Akármikor, ha robbanék, ha szomorú vagyok vagy ha boldog, mindig zenét hallgatok. De nem úgy, mint a legtöbb embernél, nálam inkább ez amolyan erőforrás. Mint mikor merül a telefonod és rárakod töltőre.

Nálam ez a zenemánia annyira elfajult, hogy vettem egy gitárt is. Bár játszani nem tudok még rajta, de jó szórakozás. Néha leülök és eljátszom rajta a boci bocit. De remélhetőleg nem csak itt fog megragadni a gitártudásom.
 

Racquelle
 

 Hamarosan!

Nos, szerettem volna kedveskedni nektek egy videóval, amiben bemutatom a mi drága Récsölünk különböző hangulatait (nem mindet). Elég gyorsan tud változtatni a hangulatán úgy köröbelül 10 perc beszélgetés alatt vagy 5-6 különböző hangulat változása volt. Nincs más tényező, ami ezt kiválthatná, nem kell arra gondolni, hogy amiatt van/volt. :D De sajnálatos módon nem volt rá megfelelő alkalom, amikor meg lett volna akkor megbetegettem ami még most is tart. Amint javul az állapotom és képes vagyok beszélni rendesen akkor majd, elkészítem és feltöltöm. Annyit megsúgok, hogy érdekes lesz. :D

 Csak nálam?

Nagyon sokat gondolkodtam és gondolkodok mai napig is azon, hogy vajon nekem szar csak ennyire az, amikor nem tudsz magaddal kezdeni semmit se, amikor csak vársz és vársz, nincs semmi érdekes, nem köt le semmi. Persze én is és gondolom ti is úgy vagytok vele, hogy kerestek egy filmet a neten vagy letöltötök egyet vagy sorozatot, rajzfilmet és még sorolhatnám a lehetőségeket, de semmi. 

 Néha ilyenkor le szoktam lépni itthonról. Lemegyek haveromhoz, viszek 1-2 vagy néha-néha kicsit több üveg bort is. :P Csak azért mert finom. :D De nem a legjobb. Nem az igazi. Ilyenkor nincs semmi, ami foglalkoztatna ugye? Hát én most ugyan ebbe a helyzetbe kerültem. Már megint. Igen tudom, tudom. Azt írtam magamról, hogy, sokat poénkodok meg viccelődök de, néha kell ilyen bejegyzés is. Nem csak nevetésből áll a világ sajnos. Pedig nem lenne rossz. De az a helyzet hogy eléggé üresnek érzem magam és csak úgy kíváncsiságból, aki most olvassa vagy olvasni fogja, ezt a bejegyzést szeretném megkérdezni tőled (tek) hogy, hányszor vagytok ti is ilyen helyzetbe? Nem jó így, ezen változtatni kéne, de nem is olyan könnyű, mint azt mondják. Azt mondják, hogy csak tenni kell, érte menni kell barátkozni, de ez nem olyan könnyű. Legalább is nekem nem az. Nagyon kevés ember fogad el olyannak amilyen vagyok. 

 Mindig mindenki azt várja el tőlem, hogy olyan legyek amilyennek ő szeretne látni engem és ezt én nem szeretem, ezt kifejezetten utálom, amikor más miatt kell megváltoznom hogy elfogadjon. Elég pocsék azért egyedül lenni. Akiről fent beszéltem 2-3 szót a haveromról, nos...azért ő se a legjobb barát, akit ember kívánhat. Mesélek egy kicsit belőle csak, hogy lássátok ő se más, mint a többi..csak egy nagyon nagyon kicsikét.

 Történt egyszer hogy nem nagyon tudtam lábra állni. Tényleg nem. Mind a két lábam bizonyos okok miatt kicsit tropán volt (majd erről később, hogy miért). Tehát 5-6 métert nem tudtam megtenni rendesen, mert le kellett ülnöm. Megkértem, hogy látogasson meg, mert kéne a társaság és én nem nagyon tudok hozzá lemenni, de nem jött. Azt mondta, ha kell a társaság mennyek le én. Lementem végül mert mégis csak...fájjon a lábam inkább, mint hogy fejem verjem a falba az unalomtól...

Tehát ő se más, és ilyenkor, amikor senki nincs melletted, nincs társaságod, csak várni tudsz. Várni, várni, várni és várni. De hát mit tehet az ember ugye? Hiszen ha van kire várni még mindig jobb, mint az, amikor tudod, hogy soha senki nem fog téged keresni, és csak bámulsz ki a fejedből.

 

Hát akkor egyelőre ennyi voltam.

 

Sziasztok!

Dr. Brain

 A Kezdet!

Ha olvastátok a rólunk rész alatti bemutatkozó szöveget akkor láthatjátok hogy már "beszólt" Récsöl..:P (ezért mit fogok kapni:D) A holnapi nap folyamán megprobálok nektek egy videó formájába kis apróságot megosztani veletek amivel kicsit jobban hozzá járulok Récsöl bemutatkozásába.:D jóéjt mindenkinek!

 

Dr. Brain

 

 

  Mi az hogy Récsöl? Komolyan? Én csak egy titulust változtattam meg, nem az egész neved. Ez olyan mintha azt irnám neked, hogy Dr. Brainless :D vagy inkább Mr. Brainless. És mit takar a kiegészítés? O.o

 

R-A-C-Q-U-E-L-L-E és nincs benne "cs"

Racquelle

 

  Biztos, hogy nincs benne "cs"? :D Próbálkozok ki mondani úgy, a hogy te szeretnéd, de mindig Récsöl jön ki. :D

 

Dr. Brain

 

Még visszakapod, nyugi :) Tudok rólad plusz infokat kiadni :)

Racquelle